top of page

A tetté vált akarat

2025. febr. 22.
2 perc olvasás

A Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium diákjaival a két világháború között virágzó szavalókórus-mozgalom történetét, az azt körülvevő kulturális és politikai mező sajátosságait és a hangnak az egyéni és társas viszonyokban betöltött szerepét vizsgáltuk a Kassák Múzeumban; a diákok rögtönzött  szavalókórus-előadásáról készült videót a bejegyzésben tudjátok megnézni.



Szavaló kórus:  BALRA! BALRA! BALRA! (Majakovszkij)    Sugár Andor illusztrációja 1928
Szavaló kórus:  BALRA! BALRA! BALRA! (Majakovszkij)    Sugár Andor illusztrációja 1928

Az októberi influenza-hullámverésben kicsit megtörve vártuk a NNÁ diákjait a múzeumban, de ismét egy  klassz csapat érkezett hozzánk, akikkel a közös munka az első perc után kizavarta belőlünk az összes defetista hajlamot; akár csak a Munka-körből kinövő  szavalókórusok tagjai, hozzánk is fiatal felnőttek érkeztek, akik lelkesültségükkel, humorukkal, energiájukkal és sokfele ágazó tehetségükkel olyan dinamikát indítottak be a foglalkozáson, amibe -szó szerint is- beleremegtek a Kassák Múzeum falai.


Fő témánk ezúttal a két világháború közötti szavalókórus-mozgalom körül mozgott. A XX. század első felétől megjelenő magyarországi munkásmozgalmi kulturális szerveződéseinek ennek a meghatározó műfajának bemutatása, a társadalmilag elkötelezett művészet és a programművészet lényegi sajátosságainak érzékeltetése nehéz feladat anélkül, hogy saját, a jelenben megélt élményeket  kapcsolnánk hozzá. A diákokkal éppen ezért elsőként azt térképeztük fel -néhány bevezető, a kollektív csoportélményt megalapozó kórusgyakorlat után-, hogy az emberi hang szerepének milyen szerepe van az egyéni és társas viszonyokban, fizikai és metaforikus értelemben is. Beszélgettünk arról, hogy a kommunikáció során milyen előítéletek, szorongások, szerepjátékok merülnek föl illetve arról, hogy hogyan viszonyolunk saját hangunkhoz magában, a kommunikáció során vagy akkor, amikor “hangot kell adnunk” valamilyen minket, csoportunkat vagy nagyobb tömegeket érintő ügynek/ügyeknek.



A tömeg és hang viszonyának témaköre kapcsán áttekintettük, hogy a Kassák köré szerveződő Munka-kör tevékenységei és folyóirata a Munka   milyen módon adtak teret a sokrétű és intenzív munkásmozgalmi, társadalomkritikai és művészeti hangoknak, illetve a folyamatos önképzés segítségével a mozgalom hogyan segítette ezeknek a hangoknak az artikulálását. 

A “tömegek hangjának” egyik rendkívül erőteljes médiuma a  szavalókórus volt metafórikus és szó szerinti értelmében is; a szinte liturgikus dramaturgiájú, agitatív, erőteljes   kóruselőadásokat létrehozó közösség a kórus keretein kívül is együtt építette a közösséget -erről, illetve a szavalókórusok és az előadások formai sajátosságairól is sokat beszélgettünk a diákokkal.




A szavalókórusok eszmei és formai jellegzetességeinek megismerése után a NNÁ diákjai saját maguk írtak kórusművet, aminek témája olyan, saját magukat és széles tömegeket érintő társadalmi ügy, amiért úgy gondolják, hogy a kollektivitás erejével érdemes küzdeni. Ők az oktatást választották.



A szövegkönyvet elkészítve a diákok színre vitték a kórust; a videón Ti is megtudjátok nézni.

Aki maga is szívesen utánaolvasna a szavalókórus-mozgalomnak, annak nagyon ajánljuk Szolláth Dávid A forradalom rítusai című kitűnő tanulmányát, amit az alábbi linkről elértek.

Nagyon-nagyon köszönjük az NNÁ diákjainak, hogy eljöttek hozzánk.

És akkor a videó!







Hozzászólások


​

A KÉK-Hang projekt 24 579 EUR támogatásban részesül Izland, Liechtenstein és Norvégia részéről az EGT és Norvég Civil Alapból. A projekt célja az értelmi akadályozottsággal élő emberek infokommunikációs akadálymentesítése és önérvényesítésének erősítése. Az EGT és Norvég Civil Alap Izland, Liechtenstein és Norvégia hozzájárulása egy demokratikusabb, befogadóbb és ellenállóbb Európához.

bottom of page